1. bonc a lélegzés első szakaszának és a szaglásnak a száj fölött kiemelkedő porcos szerve. | állatnak ilyen rendeltetésű szerve. a kutya orra. | ▸ puha az orrod ▸ az orra előtt ▸ az orra elől ▸ az orrából az orrán át keresztül beszél ▸ csak az orráig lát nem lát messzebb az orránál, az orra hegyénél ▸ látni az orrán az orráról, hogy ▸ orrára koppint üt valakinek ▸ bántja valami az orrát ▸ az orrát az orra hegyét sem látja az ember ▸ nem harapják le az orrát ▸ hosszú, lógó megnyúlt orral ▸ olyan, mintha folyna az orra vére

2. biz <kif-ekben:> szaglás, szimat. ▸ jó orra van ▸ az orra után megy

3. nép | madár csőre. | rovar ormánya.

4. (hosszúkás) tárgy, szerkezet kihegyesedő, előrenyúló része. a cipő, a hajó, a repülőgép orra. ▸ orrod tőle fokhagymás ▸ valakinek az orra alá dörgöl dörzsöl valamit ▸ orránál fogva vezet valakit ▸ nem köt az orrára valakinek valamit ▸ beledugja -üti az orrát valamibe ▸ felhúzza az orrát valamiért ▸ fenn magasan hordja az orrát ▸ orrot kap

[ fgr ]

1. vmely eszközt használva. tollal [ír]; bottal [jár]. | <műveltető igék mellett:> valakivel mint a cselekvés végrehajtójával. [írat] a fiával.

2. valakinek, valaminek a társaságában. [sétál] a férjével. | úgy, hogy valamit hoz, visz. [megjött] a hírrel.

3. (külsőleg) valamilyen állapotban. [borzas] fejjel. | valakit, valamit a jelzett helyzetben, állapotban tartva. gyerekkel [a karján]; fejjel [lefelé].

4. vmely időszakban, időpontban. ősszel; elsejével [elmegy]. | cselekvés, történés stb. befejeződésekor. [a munka] végeztével.

5. valamilyen módon. zajjal [jár]. | (szn -s képzős származékának szjeles alakjához) vhány egyedből álló csoportokban. ötösével [jönnek].

6. valamilyen mennyiségben. százával [adják]; [vett] egy marékkal. | (hasonlításban) valamilyen mértékben. valamivel [jobb]; tíz évvel [előbb].

7. valaminek a következtében. lábtöréssel [kórházba került].

8. valamilyen körülmények között. [kedvező] feltétellel [indul].

9. valakivel szemben, valaki iránt. mindenkivel [kedves].

10. <vonzatként.> [ellenkezik] az apjával; [törődik] az üggyel; [közöl valamit] a főnökkel. | <vonzatszerűen, nu-val.> családjával [együtt]; a bolttal [szemben].

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

1. kezét valami felé nyújtja, hogy azt megfogja, elvegye. nyúl valamiért, valami felé, valami után. | kezét, es. a kezében tartott tárgyat vhova nyújtja, dugja, hogy onnan valamit kivegyen. zsebébe nyúl; seprűvel az ágy alá nyúl.

2. ▸ valamihez nyúl a készlethez nyúl. | ▸ valakihez, valamihez nyúl ne nyúlj hozzám!

3. sajtó valamihez mint eljárásmódhoz, eszközhöz folyamodik. szigorú intézkedésekhez nyúl.

4. ▸ valamihez nyúl bátran nyúl a kérdéshez.

5. ritk irod nyúlik.

[↔nyújt ]

1. mezei nyúl. nyulat lő.

2. házinyúl. nyulat tenyészt. | üregi nyúl.

3. ezek vmelyikének húsa (mint étel).

4. ▸ kísérleti nyúl

5. ▸ gyáva nyúl

6. gúny kiskatona.

7. sp biz az a közép- v. hosszútávfutó, aki a verseny elején erős iramot diktál, hogy a győzelemre esélyesek minél jobb időeredményt érjenek el. ▸ kiugrasztja a nyulat a bokorból

[ fgr ]

▸ a disznó nyúlja

[↔nyúl² ]

1. térben a kívánt mértékig, ill. hosszabbra nyúlik. megnyúlt a gumi. | <serdülő> gyorsan megnőve hosszú, vékony termetű lesz. | ▸ megnyúlik az ábrázata, az arca, a képe, az orra

2. időben hosszabb lesz. megnyúlnak az éjszakák.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. ▸ valaminek a hossza | sp úszásban az úszómedence hosszúsága. az utolsó hosszban v. hosszon megelőzték.

2. sp testhossz.

3. <valamennyi> időtartam(on át). két óra hosszáig; órák hosszáig. | ▸ se vége, se hossza vége, hossza nincs nagy messzeségbe nyúlik.

[←hosszú ]

tőzsdei árak, árfolyamok nagymértékű (rohamos) emelkedése.

[ nk:fr ]

<annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valamije.> [szőke] hajú, jószívű.